Ez a mai nap igazán szörnyű volt...a lidércpicsák megaláztak ráadásul anyámék elküldenek a táborukba, hát ez valami szörnyű. Én meg próbálnék elbújni előlük erre meg beledobnak a méhkasukba a saját szüleim.
Újra reggel van és ez az a nap, amikor nekem el kell hagynom a meleg otthonom, azért, hogy hülyét csináljak magamból, leégessem magam és, ha még mindez nem elég elmegyek egy olyan táborba ahol főképpen a közellenség lakozik.
Már a busz is igen rémísztő, rózsaszíííín...úristen mi lesz itt velem, ha ide elmegyek, belőlem is rózsaszín őrültet csinálnak és én ezt tényleg nem, akarom. Nem tudom elviselni a tömérdeklen mennyiségű pink szint egy helyen, nekem ez más sok.
Mikor felszáltama buszra mindenkinek az arcán a nagy döbbenet látszott, láttam rajtuk, hogy kinéznek és már most átkoznak, azért, mert felszáltam a buszukra, ami elvsiz minket Barbie-világba.
Szerencsére volt még egy szerencsétlen sostársam ő elől ült talpig feketébe, bakancsba, fekete haj, és közben rágózott.. úgy gondoltam leülök mellé, majd ő jó hatással lesz rám, hát nem tudom egy kcisit ijesztően nézett ki az biztos de rákérdeztem, hogy ő miért jön ebbe a táborba...
-Szia. Lory vagyok! Te miért jösz a táborba?- kérdeztem még egy kicsit félénken és szerintem látta is rajtam.
- Helló. Közöd?- válaszolota gúnyosan
- Jól van már csak kérdeztem, nem kell rögtön leharapnod a fejem.- mondtam neki egy kicsit megszeppenve.
- Nyugi kiscsaj, cska vicceltem, anyámék küldtek el erre az elit cica helyre, mivel szerintük nem vagyok elég nőies és, hogy tanuljak a többi lánytól. Te, hogy vagy ezzel?
-Engem is anyámék küldtek el, hoyg szerezzek magamnak baráűtokat...
És itt meghalt a beszélgetés köztönk. Ő elővette a mp3 lejátszóját és hallgatta azenéjét, én próbáltam elvonni a figyelmemet, erről a kemény rockról, ami kihallatszott a füleséből, elővettem a könyvemet éss próbáltam arra koncentrálni, de nem nagyon sikerült. Egyszer csak a hátsó sorokból hallottam a nevemet....
-héé Lory!! héééé- szólingattak
-Igen? ki szólt?-néztem hátra.
Shelby és a kis barátnői megint kiszemeltem maguknak, előre láttam, hogy ez az út nem elsz valami fergeteges, valamiben megint sántikálnak. Furfangosak ezek, mindig kiutalálnak valami oylat, amivel meg tudnak alázni mindneki előtt, de most valahogy fel voltam készülve rá.
-Te mit keresel itt? Nem szóltak róla, hogy erre a helyre nem engednek be férgeket?- mondták megin gyúnyosan.
-Én tanulni jöttem ide és nem fogok veletek foglalkozni, nem fogjátok elrontani a nyaramat.-válaszoltam vissza egészen kiegyensúlyozottan.
-Nézd már mit képzel magáról ez a kis pimasz!-motyogfta a lányoknak tovább Shelby és hálistennek megállt a beszólongatás. |